A leggyakoribb kutyabetegségek kölyökkorban

A leggyakoribb kutyabetegségek kölyökkorbanA kölyökkutyákat (és a felnőtt kutyákat is) számos betegség fenyegeti életük során, így figyelnünk kell arra, hogy rendszeresen vigyük kutyánkat állatorvoshoz, megkapja a szükséges védőoltásokat, valamint, hogy mi is odafigyeljünk arra, hogy lehet-e valamilyen problémája kedvencünknek.

A fiatal kutyák legveszélyesebb fertőző betegsége a parvovírusos bélgyulladás. Ez az agresszív, gyors lefolyású betegség állatorvosi ellátás mellett is magas halálozási aránnyal rendelkezik. A legjobb védekezés ellene a megelőzés, így ennek megfelelően a 6-7 hetes korban beadandó védőoltást és az évente beadott kombinált oltást nem szabad elfelejteni.

A másik, gyakran halálos kimenetelű, vírusos megbetegedés a szopornyica. Nem csak kölyökkorban, hanem felnőtt kutyák esetén is komoly betegségnek számít. Fiatal kutyák esetén magas láz, idősebbeknél csupán hőemelkedés jelentkezik első körben. Megelőzése a 2-3 hónapos korban beadott kombinált védőoltással, majd az évente beadott frissítő oltással történik.

A korábban csak trópusi területeken előforduló szívférgesség ma már hazánkban is előfordul, olyan kutyáknál is, melyek soha nem hagyták el hazánk területét. A fertőzés megelőzése könnyű, a kifejlődött férgek eltávolítása viszont csak igen komoly műtéttel történhet, ezért a hangsúly itt is a megelőzésen van. Megelőzéshez féregellenes hatású spot on készítmények alkalmazása ajánlott legalább tavasztól őszig, ezek többsége tetvek, bolhák, kullancsok ellen is hatásos.

A sporttáplálkozás alapjai

A sporttáplálkozás alapjaiA sporttáplálkozás olyan speciális étrendet jelent, melynek feladata, hogy segítsen kihozni a sportolóból a maximumot. Természetesen csak a megfelelő táplálkozás segítségével az átlagemberből nem lesz világklasszis sportoló, azonban, amikor minden más egyenlő két sportolónál, akkor a megfelelő sporttáplálkozással előnyt lehet szerezni. Cikkünkben a sporttáplálkozás alapjait fogjuk megvizsgálni.

Az első feladat a sportoló energiaigényének meghatározása, amely szükséges mind a maximális teljesítményhez, mint az egészség megtartásához. Az alacsony energiabevitel izomtömeg csökkenést, fokozott sérülésveszélyt, fáradékonyságot eredményezhet.

Sokszor hallhatjuk, hogy a sportolók különböző módszerekkel egyik napról a másikra leadnak több kilót, hogy mérlegelésen megfeleljenek, azonban ezzel vigyázni kell, ugyanis a drasztikus testsúlycsökkenés nem javasolt egészségügyi és teljesítményi okok miatt sem.

A három nagy összetevő (szénhidrát, fehérje és zsír) megfelelő bevitelére kell a legnagyobb figyelmet fordítani a sporttáplálkozás során. Az ajánlott napi szénhidrátbevitel 6-10 gramm testsúlykilogrammonként, a pontos mennyiség egyén, sportág és energiafelhasználás függő. A napi fehérjeszükséglet állóképességi sportolók esetén 1,2-1,4 gramm, erősportok esetén 1,6-2 gramm testsúlykilogrammonként. A zsírbevitelt százalékos arányban szokás megadni, az ajánlott mennyiség a napi energiafogyasztás 20-30%-a.

Kiemelten fontos a verseny előtti/alatti megfelelő folyadékpótlás, aminek elmaradása nem csak a teljesítményt rontja, hanem az egészségre is hatással van.